Prometheus – kritika

Általában nem szoktam kritikát írni filmekről. Ha tetszik egy film, nem foglalkozok az apróságokkal. Amennyiben egy film nem tetszik, kár rá vesztegetni az időt és a (tár)helyet, hogy leírjam mennyire nem jó.

Most mégis kritikát írok. Nem csoda, hogy ez a film megosztja a kritikusokat, mert engem is megosztott.

a; A film zseniális, mert nem egy sablon amerikai történet (jó vs. rosz, vagy jelen esetben ember vs gonosz alien). Vannak dolgok, amikre következtetni kell, nem készen kapja a néző, becsomagolva, és masnival átkötve.

b;A film csapnivaló, és itt nem az olyan sallangokra kell gondolni, hogy nem megfelelő a látványvilág, a szereposztás, vagy vontatott a cselekmény. Ilyen szempontból a film teljesen rendben van, ehhez értenek már hollywoodban. A probléma pont a következtetésekkel, és a nézőre bízott miértek megválaszolásával van. Vagy velem van a probléma, vagy a film nem ad elég információt a felmerülő kérdések megválaszolásához, kikövetkeztetéséhez.

Lehet mondani bármit (hogy ez művészet, meg nézői szabadság), de szerintem egyszerű anyagi érdekek rejlenek ez mögött.

Véleményem szerint a készítők, az alábbi forgatókönyvben gondolkoztak, és csak ez után keverték bele az alien-eket a dologba.

  • siker = sok pénz,
  • hiányos történet = folytatás
  • folytatás = sok pénz

Értem én ezt, de nem tartom korrektnek. Egy teljes áron megnézett film, egy egyszerű történetet se tud úgy prezentálni, hogy ne maradjon legalább annyi nyitott kérdés, mint amennyit megválaszol (ez még az x-aktákban elment, mert az egy sorozat, de azt is utáltam, épp ezért). Ha így állunk, akkor hívják a filmet Prometheus I. rész-nek (mondják meg előre, hogy lesz még x darab mert kell a pénz), és ne próbálják azt mondani, hogy ez egy teljes, egész estés történet.

Ennek ellenére a film megnézését ajánlom, főleg ha valakit érdekel az alien világ.

Aki még nem látta, itt hagyja abba az olvasást, mert megpróbálom sorra venni azokat a hibákat, amik nálam már egyenként is kiverték a biztosítékot.

A legelső probléma már a két eltévedt ember a komplexumban. Az űrhajóban volt egy teljes térkép a helyről, az emberek koordinátáiról, sőt rádiókapcsolat is volt (a vihar alatt is). A két szerencsétlen ennek ellenére ELTÉVEDT, és nem talált ki úgy, hogy korábban indultak (a csapat másik fele kb. 5 perc alatt ért vissza az űrhajóhoz, és abból kb. 2 perc alatt jutottak ki a komplexumból). Hmm…

Aztán ott a két eltévedt halála. Az tiszta sor, hogy senki nem látta, hogy meghaltak, mert épp szexelt a kapitány, és a szöszi. De volt rádiókapcsolat, volt videó kapcsolat. Egy ilyen modern űrhajó, egy ilyen küldetés alatt nem rögzít MINDEN kommunikációt? Elfogyott a tárhely, vagy elfelejtették megnyomni a record gombot? Vagy mi? A többieknek csak vissza kellett volna nézni és kész… Hmm… #2

A legcikibb jelenet mégis az, amikor a két lány egy guruló C alakú alien űrhajó elől menekül. Az egész olyan, mint amikor megmondták, hogy kell valami nagy, és látványos a filmbe, ami feszültséget kelt. Gurul feléjük egy hatalmas űrhajó, az egyik félreáll (???) a másikat meg agyonnyomja… Aztán még a végén rádől az egész a túlélő lányra is, de egy kis szikla megtartja felette, és kimászik alóla… Mindezt több percen keresztül, egyszerűen vicc az egész. Tudom, hogy kell a drámai hatás, de ez gáz. Ennél már az is jobb lett volna, ha ráesik a hajó az egyikre (a másiktól meg jó messzire). (ez már annyira ciki volt, hogy ide már azt se írom, hogy hmm…)

Aztán nézzük milyen kérdésekre nem kaptunk egyértelmű választ:

–          mi is volt a céljuk a földel

–          mit is akartak kezdeni azzal a sok fekete folyadékkal

Nekem van egy elméletem, amivel valamilyen szinten értelmezhető a film, de úgy érzem, hamarosan sok elmélet lesz ezzel kapcsolatban.

Vegyük sorjába mi is történhetett:

Csináltak egy olyan biológiai fegyvert, ami bár elpusztít minden életet, valójában biztosítja az újrakezdést is (humánus tömegpusztítás). Ezt kipróbáltak egy mindentől távol eső, az életre alkalmas, de még lakatlan bolygón, a földön (akkor még csak az anyagot, nem a bombát magát). Ennek mellékhatásaként ott kialakult az élet, és közvetve az emberi faj is (első jelenet a folyóval).

Ha már így történt, vizsgálódtak, hogy akkor ez, hogy is működik a gyakorlatban, és működött. A vizsgálatok eredményeként az emberek látták az enginereket (ez eredményezte a barlangrajzokat).

Ezek után történt egy baleset az anyagot előállító bolygón, aminek eredményeként létrejöttek az alienek (kirobbant mellkasú enginer hullák). Persze rejtély, hogy miért maradt magára a bolygó, és a komplexumok, űrhajók (annyira titkos volt a kísérlet, hogy senki nem tudott róla? Vagy renegátok voltak?), de ettől most tekintsünk el.

A tégelyek bombák voltak, amik élesítés után aktiválódtak, és elpusztítanak minden élőt, új lényeket teremtve. A fej-es terem volt a test chamber, fej szolgálhatott a tesztalanyokkal való kommunikációra (vagy bármi). Ezt aktiválták a földi látogatók, és így mutálódtak el a giliszták (akik időközben  belakták a helyet), tojás rakó kis gonosz arctámadókká.

A sztori többi része már világos, bár a fenti dolgok teljesen másként is történhettek (pl. a fekete dolog nem is fegyver volt, hanem egy élettelen bolygó benépesítését célzó vegyi anyag).

És, hogy hogy kapcsolódik ez a többi filmhez, hát így: A nyolcadik utasban pedig erről a bolygóról szállított egy tojást egy enginer kutató hajó további tanulmányozásra, amikor meghibásodott, és azt találják meg az emberek az űrben.

A kérdés, amire nem találtam még elméletben sem a választ, hogy 2000 évnyi hibernálás után miért indult el az űrhajó a föld felé, és miért volt rajta annyi tégely?

Nem akart senkivel kommunikálni, vagy csak körbenézni, hogy mi van (a többi hajóval, többi emberrel, stb.)? Vagy ez megtörtént pár pillanat alatt, csak azt nem láttuk?

Ha valakinek más elmélete van, vagy tudja a választ, írja meg commentbe. Érdekel, tényleg 🙂

Samsung galaxy s (i9000) + “stock” android 2.3.6

Van egy mondás miszerint a bölcs utazónak az út a fontos,  nem a megérkezés. Aki galaxy s telefont vesz vagy a fenti bölcsességet követi,  vagy csak tevedett. Jómagam a “csak tévedésből vettem ezt a …” (a … helyére tetszőleges negatív jelző behelyettesithető)  kategóriába tartozom. De ha már elindultam ezen az úton vegig járom becsülettel.

Ennyi bevezetés után térjünk a lényegre.  A Samsung telefonok frissítése nem egyszerű művelet.

A gyári út a márkaszervíz,  akikhez el kell menni,  ott kell hagyni a telefont 1 napig (a flash egy 10 perces művelet).  Ráadásul a gyári kiadott rom 2.3.3. Ez nem volt egy elfogadható dolog számomra.

Vagy marad az otthoni út,  sok utána járással,  és próbálkozással. Mivel az official rom-bol már nincs újabb,  maradt a legfrisebb,  a Samsung által gyártott,  de hivatalosan ki nem adott rom.

Én innen raktam fel ezt a rom-ot: http://forum.xda-developers.com/showthread.php?t=1102881&page=1

Eddig mindig a gyári romig ugrottam fel (2.3.3)  igaz otthon. Ezzel viszont volt egy bt kihangosítós problémám,  így előre menekültem.

Tesztelve az alapvető szolgáltatások működnek: wlan,  bt,  gps (működik de hibás a hw miatt),  tv out.
Ezek közül a főzött romokkal mindig volt valami ami nem ment,  ezért is használok “stock” romot.

Az uj rom stabil,  és most nem kovetem el azt a hibát mint az előző telepítések során.  Csak azt az appot telepitem fel,  ami kell,  és csak az első használat során.  Aki nem így jár el,  az az idő mulasaval jelentős lassulasra számíthat.

Amik jelentős újítások:
– lehet csoportokat létrehozni az ikonokból
– uj lock screen
– wlan kapcsolódás gyorsabb
– bt gps használata során nem kell bekapcsolni a belső gps-t
– nemfogadott hívás esetén végre arra a contactra ugrik aki hívott nem a legutoljára megnyitottra (vége a “szia kerestél” – “nem is” telefonoknak)

Diablo 3

Nem hittem volna, hogy valaha ezt fogom mondani (kiálltam érte, védtem), de ha valaki azt tervezi, hogy diablo 3-at vesz, írja inkább be a böngészőjébe:

http://error37.com

Olcsóbb, az élmény pedig ugyanaz.

A blizzard meg egy szánalom. Komolyan.

rFactor2 – first run

Végre valahára volt egy kis időm leülni az rFactor2 elé (kicsi -> fél óra), és meg is született az első (számomra) értékelhető eredmény. Bármilyen jellegű driver aid nélkül, kézi váltóval, és egy Renault Megane Trophy-val: 1:12:566… És ez végre vállalható, nem csak éppen sikerült eredmény 🙂

Zamioculcas

Bizony bizony, nemrég költözött be mellém a munkahelyre, és úgy tűnik virágozni fog 🙂

/me happy

Pályanap az euroringen

Soha nem volt sportautóm, soha nem is voltam versenypályán. A mondat első fele már egy ideje hamis, a második pedig ma reggel óta.

Még mielőtt belevágnánk fontos leszögezni: az első versenypálya élmény picit olyan mint az első szex. Belopja magát az ember szívébe, és ezek után oda az objektivitás… Figyelem: Sok sok elfogult sor következik…

A maradék racionalitásba kapaszkodva, átgondolva mit is tervezek most. Azt tervezem, hogy áradozzak arról:

  • hogyan rongálok egy autót, amit a legtöbb ember meg se enged magának (a bölcsebbek meg se akarják engedni maguknak)
  • hogy súlyosbítsam a helyzetet ezért kilométereket autózok, és pluszban pálya használati díjat is fizetek
  • mindemellett pár perc száguldásért annyi pénzt költök benzinre, amiből egy kisebb Afrikai falu elélne egy hétig (a fékbetétekről, gumikról, stb. most inkább nem beszélnék)

Ha még ennél is messzebbről próbálom megközelíteni a dolgot, akkor a sportautósok ősi kérdéséhez kell visszatérnem (most kihagyjuk azokat a sportautósokat akik annyira szerencsések, hogy nekik igazából mindegy).

Bennem is, mint megannyi sorstársamban felmerült már a kínzó kérdés: megérte e. Megérte e a sok pénz az autóra, szervizre, gumikra, tárolásra, és mindenre ami egy “sport”(os) autóval jár. Szerintem akikben ez e kérdés még vétel előtt felmerül, azok elvesznek. Akikben nem merül fel ez a kérdés időben, vagy csak nem vesznek róla tudomást, és a (racionális gondolkodással teljesen ellentmondó) “sportautót veszek” útra lépnek, idővel órával ők is eljutnak ezen kérdéshez. Ha mást nem is, a kérdésre a választ megkaptam ma a pályán: Igen, megérte.

Amikor először beleültem a 350Z-be furcsa volt. Arogáns… Nehéz volt a kormány, mindemellett zavaróan pontos, kemény a felfüggesztés, durvák a pedálok, nehéz a váltó. Aztán elkezdtem próbálgatni, olvasgatni, gyakorolni, jobb lett, de valahogy nem az igazi. Jó példa erre a Heel and Toe aminek gyakorlása közben, arra jutottam, hogy túl alul van a gázpedál, és ezt így nem lehet.

Na az ilyen apró részletek kerültek a helyükre az első pályakör után. A kormánymű zseniális, szó sincs róla, hogy nehézkes. A pedálok pedig… Nem a gáz van felül, csak közúton ritkán fékezünk akkorát, hogy a fék a gáz mellé kerüljön, miközben visszaváltunk, hogy ismételten gázt adjunk. Egyszóval a pályán a helyére került minden (szinte minden, de erről majd később) és egy hatalmas élménnyé állt össze az egész, de ne szaladjunk ennyire előre.

A nap jól indult, jó idő, kis forgalom, 8 órás indulással, egy gyors tankolással, kényelmesen le lehet érni az M5-ön az euroring-ig, az 52 lehajtó mellett már a pálya van, szóval eltévedni nagyon nem lehet.

A nyitás pontos volt, 9:10 körül már túl voltam a papírozáson (szokásos dolgok: minden saját felelősség, hátra figyelni nem kell, aki előzni akar oldja meg ahogy tudja). Szépen végigmutatták a pályát (box-ok, büfé, wc), és mondták, hogy végeztünk, ha gondolom, akkor kezdhetek beöltözni. Itt elgondolkoztam egy kicsit. Arra gondoltam én is, hogy leveszem a kabátom, vagy valami, de azt inkább leöltözésnek hívnám, nem beöltözésnek. Tisztáztuk, hogy esetemben beöltözés elmarad, volt még egy kis kavarás a bukósisakkal, de mivel nincs becsövezve az autó, így az sem kötelező, infinite happiness, irány a pálya.

Mint megtudtam, a mai nap autós és motoros pályanap (általában ilyen nyílt nap van euroringen), ami abból áll, hogy fél óra autó, fél óra motor. Ha van motor… Beírva volt, (legnagyobb bánatomra) jelen viszont nem, így annyit mentem, amennyit akartam. Rajtam kívül egy sporttárs rótta a köröket, egy épített BMW sportautóval (ő tényleg beöltözött és sisakja is volt). Igazából ha lett volna motoros az se zavart volna, egy kimenetel nekem 4-6 körből állt, ezután már elfajult annyira a helyzet (a fékek terén, meg a bennem lezajlott kémiai folyamatok miatt), hogy mindenkinek jól jött egy fél-háromnegyed órás semmittevés a box-utcában. Ilyenkor lehetett élvezni a büfé szolgáltatásait (nekem nem tűnt túlárazottnak 180 ft egy ásványvíz).

box utca - csendélet

Egyetlen nem várt esemény az volt, hogy fél órára lezárták a pályát, mert a füvészek ott felejtettek valami cuccot a pályától nem messze, és elszállították (mondták, hogy tudom ott a kanyar után, láthattam… hát én csak azt láttam ami az aszfalton van, azt is legalább 10 féle erőhatás között vergődve, csikorgó gumik mellett, nem nagyon foglalkoztattak a pálya mellett található kütyük).

Azért két embernek elég nagy még az euroring is, két alkalommal voltam a narancs BMW-vel együtt a pályán, először még ő is lazázott, így 3-4 kört mentem előtte (kint voltam amikor mögém állt be 1 körrel), aztán kiálltam (kb. addigra ért volna be), másodszorra pedig egyszerűen elment mellettem (tudom, hogy nem kell, de engedtem, sokkal gyorsabb volt, és amúgy is elment volna).

Azt hiszem a mért körén 1:26 volt a legjobb ideje a srácnak (lehet rosszul emlékszek, nem annyira figyeltem), lehetne fogni ezt a  sport futóműre, a sport fékekre, a slick gumikra, de érzésre én inkább azt mondanám egyszerűen jobb volt.

Ha már itt tartunk a 3 kiállás után elkezdtem én is mérni a köridőket a nissan stopperével (nem transzponderrel, de 3000-ért adnak azt is). Mivel csak magamnak mértem, nem törekedtem a pontosságra (de nem is az volt a cél, hogy átverjem magam, szóval lehetőségeimhez képest igyekeztem egy helyen elindítani, és megállítani a stoppert).

Az átlagos köridőim 1:40 körül voltak, véleményem szerint 1:45 alatt (jó időben) bármikor teljesíthető a pálya gyári 350z-vel, ilyenkor sétaautózás közeli a helyzet, és nem is kimondottan félelmetes.

A következő képen, aki azt látja, hogy poros a műszerfalam, az valószínű lány.

1:33.6
1:33.6

A legjobb “mért” köröm 1:33.6 (mivel kézi stopperrel mértem, semmit sem jelent, lehet benne +/- x mp is). Azt hozzáteszem, hogy ebben a körben tényleg minden működött, minden a helyén volt, és a vége felé 3-asban nem kevéssel gyakorlatilag egyenes vonalon repültem át az egyik sikánon. Így utólag jó volt, de azért nem ismételném meg. Szokták mondani, hogy abban a köridőben van a tudás, amit konstans tud hozni az ember. Hát én ezt még nem tudom hozni, de attól még büszke vagyok rá 🙂

A többi 8-10mp-el hosszabb köreim alatt is csikorogtak a gumik, és harcolni kellett az elemekkel rendesen, halálfélelmem csak párszor volt (de a nissan nem hagyott cserben, hála a tervezőnek).

Kicsúszni szerencsére nem csúsztam ki, a ment körből az abs 2x fogott meg (nem, nem kapcsoltam ki), ami szerintem nem rossz eredmény azt is figyelembe véve, hogy egyáltalán nem gyakoroltam a pályát (tudom, hogy van  rfactor-ba, és tudom, hogy én hangsúlyoztam ennek a jelentőségét, de sajna időm nem volt rá, ha volt akkor meg a Toban Raceway Parkot erőltettem… De majd a jövőben 🙂 ).

Ha már itt tartunk, az rfactor azért nem rossz, bár nem sokat mentem eddig benne (nem sokat = összesen 6-7 órát), az ideális ívek belövésében, pálya szakaszok azonosításában, nem várt szituációk kezelésében sokat tanultam belőle. Viszont azt is látni kell, hogy amikor 60-70-el sodródunk bele egy kanyarból az egyenesbe, a gyorsulási erő az ajtóhoz tapaszt, mindeközben gázt adunk, a motor boldogságában kellemesen felgurgulázik, és éppen 110 fölé próbálunk gyorsulni, a következő 90 fokos kanyar előtt amit már látunk is, és nincs kimondottan messze, sőt nagyon is közel (ez a hosszú mondat egy időpillanatban játszódik le bennünk, miközben az agyunk egy titkos kis szeglete egyre hangosabban kiáltja veszély, veszély)… Szóval ez azért picit más, mint az rfactor. Ilyenkor az embernek meg kell küzdenie a démonjaival (a fizikával, a túlzott bátorságával, halálfélelmével, a technikába vetett hitével, mindenkinek a saját szájíze szerint)

A pálya nem kimondottan gyors, de a 350Z-nek nagyon fekszik. Gyakorlatilag 2-esben lehet tolni a kanyargós részeket, és 3-asban a gyors szakaszokat, tehát váltani 1 körben nem kell túl sokat (én 3 gyors részt találtam magamnak). Az autó fantasztikusan megy, valamiért ez az az autó amiben mindig ráébredek, hogy nem is nyomtam tövig a gázt, pedig ha azt teszem akkor egy vérengző vadállattá változik pillanatok alatt (pálya ide, pálya oda, kimondottan kevés pillanat volt, amikor tövig mertem nyomni a gázt, és ennek általában az lett a következménye, hogy egy idő után kétségbeesetten próbáltam az úton tartani az autót és ezáltal magamat is).

A pálya elsősorban motorosokra lett kitalálva, ennek egyik pozitív mellékhatása, hogy a rázókövek igen barátiak (laposak), bátran lehet őket használni, lehet rajtuk szép íveket autózni, és a felfüggesztésünk is egyben marad a végére. A pálya a híresztelésekkel ellentétben nem szűk, simán el lehet férni rajta (bár normálisan előzni szerintem tényleg csak pár helyen lehet az éles kanyarok miatt).

Az autóval összességében elégedett voltam, kivéve a lengéscsillapítókat. Sajnos minden utcai autóban ez egy fájó kompromisszum, amit az én autóm se kerülhetett el. A keményebb kanyarokban a karok egyszerűen benyaklottak, és ilyenkor a kerék finoman elkezdte dörzsölgetni a felette található műanyagot ezzel is jelezve, hogy jól van, elég már… Nincs is ezzel baj, ha keményebb lenne, akkor minden utcai kátyú leverné az ember veséjét (így is jobban üt a pesti utakon, mint egy komfortos sedan), de pályán köztudottan nincsenek kátyúk, és úthibák, ellenben vannak kimondottan nagy erőhatások, ezért ez az utcai hozzáállás sajna nem a legjobb. Fogni erre nem érdemes semmit, lengéscsillapítókkal lehet másodperceket hozni, de ettől eltekintve is van hova fejlődnöm. A lengéscsillapító probléma “szerencsére” elég könnyen orvosolható: ki kell dobni a gyárit, be kell cserélni sok pénzt KW V3-as lengéscsillapítókra, be kell szereltetni. Ilyen egyszerű az egész. A jelenlegi helyzetemben sajnos belátható időn belül nincs ilyesmire esély bármily egyszerűnek is tűnik ez a folyamat (persze ha valamilyen okból tönkremenne a gyári, ami könnyen megtörténhet tekintve a pályán lévő igénybevételt, akkor az meghibásodásnak minősül, és a csere elkerülhetetlen… 😉 )

A motor abszolút nem melegedett, ment is jobban mint engedni mertem, ennek ellenére minden kiállás után normális szinten volt a vízhőmérséklet.

A fékek is jól szerepeltek (kaptak rendesen, de az intenzív fék igénybevétel sajnos a versenypályák egyik legfőbb ismérve). Fékerő nem ment el soha, csökkenni se nagyon csökkent (vagy nem éreztem), de ha megnézitek a lenti képet látszanak a bemarások, és egy pici izzás (későn kapcsoltam és a képet már kb. 5-10 perc hűtés után csináltam). Az első pár közúti fékezés során lehetett érezni a bemarások miatti apró lökéseket a pedálon, de ezek elsimultak amire beértem Pestre 🙂

Fékek egy pályanap után

A pályabérlet ha klub tag vagy (ami 2000 HUF egy évre) akkor 14 000HUF-ból egy délelőttre.

A kocsi pillanatnyi fogyasztását nem mértem (akkor kellett volna mérni, amikor sokat pörög, de akkor épp féltem, és a legkisebb problémám a pillanatnyi fogyasztás volt), de teli tankkal érkeztem, negyed tank fogyott el délig, az kb. 17 liternek felel meg az én esetemben. 20 körnél nem mentem többet,  az nagyjából 50 km-nek felel meg. Ha köridőben nem is, de fogyasztásban már hoztam a versenyszintet 🙂