Még mindig a padlón vagyok, egész nap odavagyok, ha meg épp nem, akkor akkorákat tüsszentek, hogy azt hiszem leszakad a fejem…
Mivel sok dolgot nem tudok csinálni marad a gitározás, és egyéb offline tevékenységek… Kivéve ha van aspirin, mert attól fél óráig jó vagyok 🙂
A mai napi fél órámba készült a kálváriámat feldolgozó eposz… 0:44-kor jön az aspirin, előtte utána csak nózi fújás van 🙂
Ez még annyira sincs masterelve mint a többi, örülök hogy élek…
Fél év, elképzelhetetlenül sok beállítás, 4 firewire kábel, 3 firewire interfész, és az eredmény: egy zenélésre alkalmas windows xp. Már csak azért kell izgulni, hogy ki ne fussak a 3gb ram-ból, mert akkor kezdhetem előröl 64bit-en 🙂
Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a mai világban bizonyos egyszerű dolgok már nem jelentenek problémát. Különösen igaz ez állítás azon szoftverekre, amihez rengeteg javítás kijött már, több ezer felhasználója van, és még pénzt is adtunk érte (sokat). Sajnos a Steinberg cég mindig ráébreszt arra, hogy van még hova fejlődni, vagy egész egyszerűen ez egy üzletpolitikai kérdés náluk. Döntse el mindenki maga. De hogy mi is a baj a cubase 4 stúdióval?
A Cubase-nek két verzióját adják ki, az egyszerűbbet, és a teljeset (studio, -). A kettő között minimális a különbség, amit egy mondatban el lehet mondani (és nem kell túl nagy körmondatot írni hozzá). A teljes verzióban lehet 5.1 mixeket készíteni, a stúdió-ban csak sztereót, valamint a teljesben van Control Room (sok lehalgató monitor kezelésére), és több beépített hangszer.
Ezen dolgokat átgondolva, az ember aki csak zenélni szeretne, megveszi a studio editiont. De a kedves fejlesztők olyan ügyesen vágták meg a „nagy” verziót, hogy pár alapvető dolog sérült ezáltal.
Vegyünk alapul egy egyszerű példát: Az ember használni szeretne egy olyan hangszert aminek 2 sztereó kimenete van (ritka, de van ilyen). Mit ír ki a Cubase Studio? Nincs 5.1 támogatás. Persze ilyenkor az ember kétségbeesetten próbál megoldást találni, segítséget kérni a fórumon, írni a supportnak, de mint általában, semmi se történik.
De egy másik ékes példa erre, a metronóm hangereje. Történt ugyanis, hogy a metronóm hangerő beállítását berakták a control room ablakra. Úgyis ott állítja az ember a fejhalgatók, meg lehalgató monitorok hangerejét, amikben mint szólhat metronóm, szóval rendjén is van ez így. Csakhogy mint írtam az a panel a Studio kiadásnak nem része. Tehát aki szeretne metronóm hangerőt állítani, és nem akar még pár százezret upgrade-re költeni, kénytelen kikötni a metronómot egy külön csatornára, és a hangkártyája mixerével halkítani, vagy hangosítani.
Mindenesetre én upgradeltem az 5-re, meglátjuk, hogy a borítóra írt nagy szavakból mi fedi a valóságot.
Szemfülesek észrevehették, hogy megjelent a Cubase 4 kategória is, gondoltam ennek örömére írok is egy rövid cikket a témával kapcsolatban.
A rex fájl nem más, mint a Propellerhead cég Reason programjában debütáló olyan hang fájl, ami tartalmazza a hangmintához tartozó alap lejátszási sebességet (BPM) valamint fel van osztva részekre (slices).
A lejátszás úgy történik, hogy a megfelelő időpillanatban elindítják az aktuális rész lejátszását. Ebből következik, hogy ha egy kicsit állítunk a lejátszás ütemén, akkor a hangminta (például dob) még teljesen élvezhető. Természetesen ha túl gyorsra állítjuk a lejátszást a slice-ok összelapolódnak, és még mielőtt az előző véget érne, elkezdődik a következő, ha túl lassú a tempó, akkor pedig szünetek keletkeznek. Azt lehet mondani, hogy az alap sebességtől függően olyan 30-80 bpm sebességkülönbséget még át lehet hidalni rex fájlok használata során.
De mi is a probléma, ha mindezt Cubase 4 alatt szeretnénk használni. A legfőbb probléma az, hogy a Propellerhead az másik cég, mint a Steinberg.
A Rex fájlok használatának jogát a birtokló cég elég rendesen visszatartotta. Mostmár elértük azt, hogy a Cubase tud importálni rex fájlokat. Ellenben a tempó adatokat nem veszi figyelembe. Két dolgot tehetünk.
Elmentjük a Rex fájlt wav fájlként (ezt tudja a Cubase is ha audio mixdownt mondunk neki a rex fájlra), majd a Cubase által adott Hitpoint funkcióval újra felosztjuk a fájlt, és onnantól kezdve teljes értékű loopként tudjuk használni. Ez egy működőképes megoldás, speciel én annyira nem szeretem.
Második lehetőség, hogy használjuk a Propellerhead Recycle programját, ami azért is előnyös, mert segítségével könnyedén tudunk válogatni a meglévő rex állományaink közül, továbbá ki tudja a kiválasztott rex fájl lejátszási tempóját menteni midi-be (Ezt a funkciót használta a Reason alatt a Dr Rex is). Ehhez az alábbit kell tenni a Recycle programban: File menü -> Export -> és ott „.mid” formátumban mentjük a fájlt. (Én a rex fájlok mellé azonos névvel mentem a mid fájlokat is, mondván bármikor jól jöhet a rex-hez tartozó midi :).
Ezek után Cubase alá egy hang sávra ráhúzzuk a rex fájlt, majd egy midi sávra a midi fájlt. Kijelöljük a midi részt, majd:
Midi menü -> Advanced Quantize -> Part to Groove
Ezzel létrehoztunk egy olyan Quantizálást ami a midi részen alapul. Nincs is más dolgunk, csak alkalmaznunk kell ezt a Quantizálást a Rex fájlunkon. Ezután a midi törölhető a projektből.
Duplaklikk az importált Rex fájlon, majd az előjövő hangszerkesztő ablakon a Quantize értékét állítsuk át az importáltra. Ha a midi fájl neve 064.mid volt, akkor a hozzá tartozó kvantálási érték: >>>064.mid…
Ezek után már teljesen jól lejátszhatóak a rex fájlaink.
Amennyiben szeretnénk a részek lejátszását midi alapján összekeverni, a rex fájlt egy VSTI-be kell tölteni (például: NI Battery, NI Kontakt) majd ezt kell vezérelni a Rex-hez tartozó már importált midi fájlal.