Nem titok, hogy az IT területen mozgó emberek a legtöbb céges eseményt kicsit másképp élik meg, mint más területen dolgozó kollégáik. Nem kivétel ez alól a céges karácsony sem. Az általános IT-s karácsony élményt vau tökéletesen összefoglalta, a céges karácsonyi buli című írásában.
Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nálunk szinte mindenki az IT területen dolgozik, adott volt a lehetőség, hogy olyan karácsonyi bulit szervezzünk, ami nekünk IT-soknak tetszik. A játszunk számítógépes játékkal alapvetést nem akartam én kijátszani, mégiscsak játékfejlesztésből kerültem a vállalati szektorba, és a világért sem szerettem volna a saját érdeklődési körömet ráerőltetni másokra. Szerencsére más irányból is felmerült ez az ötlet, és ha már így alakult nem is volt kérdés, hogy belevágjunk a projektbe.
A döntés megszületése után az első problémát maga a játék kiválasztása jelentette. Skill-t követelő játék nem nagyon jött szóba, hiszen mind játéktapasztalatban, mind korban nagyon nagy volt a szórás.
Végül a választás a Bomberman ’93 nevű klasszikusra esett. Az irányítása egyszerű, bármin elfut, és lehet egyszerre 4-en játszani.
Hogy senki ne tegyen jelentős előnyre szert, magát a játékot egészen a kezdésig titokban tartottuk. A játék, irányítás bemutatására készült egy rövid prezetnáció, de aki ezt mellőzni szeretné, használhatja az eredeti kézikönyvet is:
A fordulókat kétfős csapatokkal játszottuk, melyek kialakítása során az volt a feltétel, hogy a csapattársnak egy másik területről kell jönnie. Ez okozott némi kavarodást, de abban bíztam, hogy ezáltal nem lesznek túl erős csapatok, hiszen a csapattársak kevésbé ismerik egymást, és a cégen belül is felpezsdül a területek közötti kommunikáció. A csapatok kialakítására egy egyszerű Google Sheets-et használtam. A szükséges ellenőrzési logikát (validateTeamData) pedig megírtam gscript-ben. Nem lett hibátlan, de a célnak tökéletesen megfelelt.
Mivel a játék turbografx-16-on jelent meg, így a választott emulátor a mednafen lett, retroarch alól futtatva. Még meg kellett oldani az irányítást, amire eredetileg usb-s nes controllereket szerettem volna beszerezni, de a létszámra, és az idő rövidségére való tekintettel ezt végül elvetettem. Maradt az 1 gép, 1 monitor, 2 billentyűzet felállás, billentyűzetenként két játékossal.
A billentyűzetek controllerként viselkedjenek két dologra volt szükség: a vJoy-ra ami mint neve is mutatja virtuális joystick vezérlőket gyárt, és a Virtual Controller-re, amivel a virtuális joystick-okat a billentyűzetek bemenetével lehet etetni.
Szerencsére az egyszerű vezérlés miatt (4 irány 1 gomb) a vJoy beállítások nem lettek valami túl bonyolultak:
A Virtual Controller kapcsán már kicsit összetettebb a dolog:
- A billentyűzet kezelést át kell állítani Raw módra, hogy a 2 billentyűzet ne akadjon össze (Options – IO Devices – Input – Keyboard Settings – API: RAW Input)
- Engedélyezni kell a vJoy támogatást, hogy a cél eszköz lehessen a vJoy (Options – IO Devices – Output – vJoy Settings – Enabled: true)
- Meg kell csinálni a mapping-eket a Controls menüpont alatt, a Quick Binding menü segítségével. Ez nekem nem működött tökéletesen, de jó alapot adott, hogy mit is kellene összerakni kézzel. A végleges fájl letölthető innen: bomberman.bnd
A kész beállítások tesztelhetők a Monitor vJoy alkalmazással:
Sajnos a RetroArch konfigurálás nem volt olyan egyszerű mint elsőre gondotlam, ugyanis else if van a retroarch binding kódjában. Tehát ha kapott billentyűzet inputot, akkor már nem nézte a joystick inputot. A megoldás végülis az lett, hogy készítettem egy mapping-et a Virtual Controllerben Xbox 360 controllerhez vJoy-ra, ezzel már tudtam menteni a vJoy beállításokat a RetroArch-ba. Még 3x megismételni a beállítást nem sok kedvem volt, ezért a többi játékos esetén már kézzel szerkesztettem a config-ot a retroarch.cfg-be. Ezen felül törölni kellett minden bind-ot (az F1 és az ENTER kivételével), hogy a véletlen mellégépelésekből ne legyen probléma.
A Windows kapcsán a szokásos “gamer” beálllításokat kellett megtenni:
- Power Options – High performance profile
- Power Options – Ne kapcsolja ki a gépet / monitort / merevlemezt
- Intel HD – Disable Hotkeys
- Disable Sticky keys
A csapatok állását a challonge.com-on vezettem, kicsit aggódtam is, mi lesz ha lehal a szerver, de szerencsére nem halt le.
A döntőt streamelni szerettük volna kommentátorokkal, de végül ez technikai okok miatt nem sikerült.
Persze mint minden ilyen rendezvénynél, itt is voltak technikai problémák, és olyan dolgok, amiket lehetett volna jobban csinálni. Iyenek pl.:
- A billentyűzetekre lehetett volna nyomtatni színes matricákat, amik mutatják, hogy melyik helyről melyik játékost irányítjuk
- Jól jött volna egy a csapatokról, és csapattagorkról készített fényképes tabló, hogy ha épp kerestünk egy csapatot vagy tagjait, akkor gyorsabban megtaláljuk
- Streamelni vagy dedikált capture card-al, vagy arra alkalmas hw támogatással lehet (ShadowPlay / ReLive). Az OBS software streaming használhatatlan (belassult / begagyott tőle az emulátor)
- Mindent a saját letesztelt infrastruktúrával kell megoldani. Pl. építettem az iroda wifi-jére, de arra nem számítottam, hogy az ipad amin a pontokat rögzítettem nem fogja túlzottan kedvelni azt.
- A windows update-t is érdemes kikapcsolni, mert az egyik gép az esemény előtt 3 órával internet kapcsolat nélkül rájött, hogy 160 frissítést fel szeretne telepíteni, amibe aztán belebukott, aztán megpróbálta a módosításokat visszavonni…
Az esemény a malőrök ellenére úgy gondolom jól sikerült, legalábbis elég sok pozitív visszajelzés érkezett. Örültem, hogy olyan menő kollégáim vannak, akik kortól / nemtől függetlenül ezt az egészet bevállalták. Szívbemarkoló volt a pillanat, mikor még a szabad játék alatt minden gép előtt ültek, és akik nem fértek oda a váluk fölött nézték, hogy ki hogy játszik, elemezték hogy mi a jó taktika. Tisztára mint egy retro számítógépes klubban.
Már csak ezért is megérte. No meg az érmekért…
(Mellesleg az éremmel sokat szívtam, mert a rajta látható képet nem volt egyszerű megtalálni… Az eredetit végül itt leltem fel, amiről még az izzadságcsepepket is le kellett varázsolni 🙂 )