Vám
Kerültem kapcsolatba korházakkal, és hivatalokkal eddigi életem során (sajnos) és megrázó volt az élmény. Balszerencsémre a sors úgy hozta, hogy ismét életem jelentős részét a bürokráciának szentelhettem…
Rendeltem ugyanis egy ZVEX Fuzz Factory-t, de az ami kellett nem csak made in usa, hanem available only in USA…
De hát ha kell, és csak ott van, logikusan meg kell rendelni.
Az amerikaiak kedvesek, és végtelenül segítőkészek voltak, valahogy ott ez a természetes…
Meglepő módon a posta is kitett magáért 5 nap alatt a csomag meg is érkezett kicsiny falunkba…
És jött az állam. Vagyis a vám. Ugye a csomagot cég rendelte, és így vámolni kell. De az már nem is olyan egyszerű dolog (legalábbis kicsiny országunkban).
Tehát az ember első körben elmegy naivan a vámhivatalba, ami egy igen szimpatikus hely. A bejárat egy szakadt vasajtó, nem könnyű azonosítani miről is van szó.
A hely jellegzetessége, hogy bár van portásfülke, portás nincs. Tehát a tudatlan ember mondjuk fél órát eltölt a portásfülke előtt, bízva abban, hogy van portás, vagy bármi. De nem.
Miután erre ráunt az ember nekiáll téblábolni a sok felfegyverzett egymással bőszen beszélgető, egyébként feltűnően semmit nem csináló vámőr között, és azon gondolkozni, hogy most így hova kell menni, és vajon miért. Ha szerencséje van, valaki megszánja és elküldi várakozni. Várakozni jó, tudni kell hogy a vámosok olyan lények akik csak 3ig dolgoznak, és rendszerint 9 előtt nem. Na de ezek nem leküzdhetetlen akadályok, az ember mondjuk ha reggel odamegy, akkor délután 1 körül sorra is kerül.
Én is sorra kerültem, de bár ne tettem volna. A vámos közölte, hogy nem itt kell vámoltatni, de én amúgy sem tudok vámoltatni, mert a vámoláshoz VPID szám kell. Semmi baj. Megtudakoltam hol lehet csinálni, és segítőkészen közölte, hogy itt. Na ekkor gondoltam, megérte a várakozás, most már minden rendben lesz. De természetesen nem. Ahhoz, hogy ilyet kaphassak, szükséges egy cégkivonat (hogy pontosan milyen régi jó nem tudom, mert eddig 3 ember 3 időt mondott). Az én legkorábbi cégkivonatom is 1 évnél régebbi, de már délután van, és a cégbíróság is csak délig van (komolyan senki nem dolgozik államigazgatásba 3 után?).
Hétvége, szomorkodás, hogy nincs fuzz, de van gitárom, majd gyakorolok addigra, amire végre megkapom, remélhetőleg hétfőn.
Hétfő: cégbíróság, ahol meglepően EU színvonal volt, és ennek örültem is. Gyorsan elrendeztük az ügyet, megrövidítettek 5000 Ft-vel, de legalább az ő nyomtatójukban volt patron (a vámosoknál kb. teleszemetelte a toner a lapot :).
Rohanás vámra, abban a tudatban, hogy lesz nekem fuzz-om mindjárt. Természetesen nem. Azt monda a kedves úr, akire most csak 1.5 órát kellett várni (de tudtam hova kell menni 🙂 hogy délutánra kész lesz.
Kész lett a papír, de ezzel még semmi nem történt a vámolás érdekébe, elmentem egy vámügynökséghez. Vámügynökség barátunk, látszott a helyen, hogy ott aztán van tőke. Nem tudtam miért de már tudom. Tehát a vámügynökség úgy kezdte, hogy igen, ők elintézik a vámolást 18000 ft. Hát ha ennyi akkor ennyi. Nincs mit tenni. Elkezdődött a vám procedúra, kaptam egy papírt, amivel a postán már fel tudom venni a csomagot, csak nem bonthatom ki. Testközelben volt a pedál, de még nem láthattam. Mondom sebaj.
Másnap reggel (azaz ma) elmentem a vámügynökséghez, hogy legalább láthassam hőn áhított pedálomat. De nem láttam. Nincs ugyanis számla, számla nélkül nem lehet vámolni…
Tehát itt tartunk most.
Győrben az egyetemen meg nincs free wifi hotspot… Ez már most egy csodás nap…