Hogy mi közöm a BKV-hoz? Néha magam is elgondolkozom rajta. Amióta van autóm teljesen elszeparálódtam a Máv értékelhetetlen, színvonaltalan szolgáltatásától. És milyen jól tettem. A havi bérlet árából bőven megtankolok, és nem 1.5 óra az út hanem maximum 40 perc. A sztrájkokról is csak akkor értesülök, ha valakit felhozok pestre, mert épp megint nem járnak a vonatok. Ennek ellenére pesten nem használom az autót, mert úgy érzem, hogy nem helyes megfullasztani embertársaimat. Így hát marad a BKV amivel nagy általánosságban nem is volt bajom. Eddig.
Történt ugyanis, hogy hazafele tartok, mikor odajött hozzám egy kedves ellenőr. Sebaj, mindennapos dolog, és amúgy is mindig van bérletem, mert bízom benne, hogy ha fizetek, akkor talán szolgáltatást is kapok. A szolgáltatást meg is kaptam, az ellenőr kedvesen megkérdezte, hogy mi az a szám a bérleten. Én kedvesen mondtam neki, hogy a személyi igazolványom száma, mi más. Válasz: hát fiatalember szét kellene tépnem a bérletét, mert ez így nagyon helytelen. Szerintem meg nem az, de a vége az lett a dolognak, hogy nagylelkűen mégsem tépte szét, és a lelkemre kötötte, hogy azonnal másnap de rögtön csináltassak BKV bérletigazolványt. Kb. 4-5 éve nincs ilyenem, és azért meg voltam nélküle egész jól. De mivel én jó fej vagyok, és a világért sem akarok konfrontálódni a helyi magasan képzett BKV-s ellenőr urakkal, valamint úgyis mentem bérletet venni, gondoltam akkor most már lesz ilyenem is. Sajnos az utolsó igazolvány kép körülbelül 5 évesen készült rólam. De gondoltam az pont megfelelő is lesz. Nagy lelkesen odaálltam egy bérletpénztárhoz, ahol balszerencsémre éppen valami probléma kezdett kibontakozni. Valaki ugyanis épp 30 napos bérletet akart venni, de azt mondta a kedves hölgy hogy olyan nincs. Ezt a párbeszédet ismételgették már 5 perce, amikor arra a szörnyű felismerésre jutottam, hogy én is olyat akarok az új igazolványom mellé, szóval gyorsan oda is álltam egy másik ablakhoz. Ez az ablak sokkal jobbnak tűnt, odaadtam a képet, meg a pénzt, és meglepő módon ott volt 30 napos bérlet is 🙂
Az igazolvány. Szóval csak a kép kellett. Azt egy hölgy beszegecselte egy lapra, csodapecsét, és már kész is a szupi, eredeti BKV bérletigazolvány. A képre annyi volt a reakció, hogy megkérdezte, diák bérletet kérek e? Sebaj, az élet szép, és már bérletigazolványom is van.
De a hülyeségek helyett inkább:
Vehetnének. számlázó szoftvert, hogy ne kelljen várni arra, amíg a szerencsétlen árusok minden hónapban, minden alkalmazottnak beírják kézzel a számlára a cégadatokat (a várakozási idő 70%-át ez tette ki)
Aztán érdemes lenne elgondolkozni azon is, mennyivel jobb a személyigazolványomnál, egy darab fehér lap egy képpel, amit egyébként bárki, bármikor meghamisít. Továbbá nincs rajta semmilyen adat, se név, se cím se semmi. Pontosabban nekem senki nem mondta, hogy meg kellene adni. Hely az van neki. Majd lehet, és persze ha lesz kedvem, kitöltöm ceruzával. Azt legalább ki tudom radírozni, ha kölcsönadom valakinek a bérletem.
De ami a legnagyobb probléma. Egy újabb iratot kell magamnál tartani, teljesen feleslegesen, ami ráadásul nem is kártya méretű… (nekem már akkora mert összehajtogattam ügyesen)