Mint láthatjátok mostanában nem nagyon jutottam blog közelébe. Ellenben ma leadta a TV a Rövidzárlat című filmet, ami nagyon kedves kis nosztalgikus darab, mindenkinek ajánlom, aki még nem látta
i (pod) phone hands on
Teljesen véletlenül, az index-es cikk megjelenéséve egyidőben, volt szerencsém kézbevenni, és próbálgatni az iphone-t.
Az Apple-s marketing itt is működik, és elfogult emberek ezrei kántálják, hogy ennél jobb nincs is.
De mielőtt a konkrét iphone funkciókat vennénk sorra, kiemeltem az ipod funkcionalitást (ami fontos állítólag), és mivel ennek is annyi pozitívuma van, hogy már sorolni sem tudom, a kimondott iphone review ez után fog következni 🙂
Az iphone tud zenét lejátszani, és ez jó. Ellenben természetesen itt is a jól megszokott itunes kerül a képbe. Miért nem jó ha az ember itunest használ.
Kultúrált zenelejátszóval bemásolom a zenéket egy könyvtárba, rányomok a könyvtárra, lejátsza. Nem kell, letörlöm a könyvtárat, és másolok mást.
Na aki ehhez szokott, akkor ezt felejtse el, a trendi apple-s emberkék ezt nem így csinálják. Vedd meg a zenét itunes-on. Az majd felmásolja neked, és hallgathatod.
Persze azért másolhatsz te is. De csak mp3-at (flac, ogg -> kuka) természetesen fájl szinten nem, csak itunesba, aki majd felmásolja. Nincs is ezzel baj, hiszen van olyan, hogy playlist. Az ember bemásolja a playlistbe a dolgot, amit szeretne, és akkor olyan mintha egy könyvtárban lenne. Na ha egyszerre több playlistet szeretnél hallgatni? Na olyat ne szeressél mert nem lehet.
És most jön a legjobb. Kitörölsz egy zenét a playlistből, az nem törlődik a zenék közül. Fizikailag csak úgy lehet törölni, ha kikeresed a zenét az összes zene közül ami a podon van, és letörlöd egy másik helyen.
Na ha válogatott zenék vannak különböző előadóktól egy playlistben (és még nem is egy időben másolgattad fel őket), nem úgy vannak tagolva hogy rögtön a másik listában is egymás alatt legyenek, akkor törölhetsz le mindent a podról és másolhatod vissza rá ami még kell. Vagy órákig keresgetheted mit is kell törölni és mit nem. Természetesen a fájlokat sem értelmes névvel tárolja a lemezen, tehát ha valakinek oda akarod adni az egyik albumod, akkor valami 3rd programmal le kell lopnod az ipodról, mert csak úgy lemásolni nem lehet. (vagy felmásolod fájlonként is, de azt meg hallgatni nem lehet 🙂
Ezen dolgokkal még azért együtt lehet élni. Akinek még nem világos, az ipod nem azt nézi, mi van a lemezen, hanem azt, hogy mi van az adatbázisában (amit az itunes ír).
Ebből aztán adódnak gondok, például nem ajánlatos másik gép itunes-éről bármit is másolni rá. Rendszerint ilyenkor az “adatbázis” kicsit megzavarodik (nem tudom hogy sikerült megcsinálniuk, de sikerült) és ezek után ha törölni akarsz a pod-ról a fájl eltűnik a listából, de mégsem törlődik. Na mivel a fájlok nem nevükön vannak nevezve, észre sem fogod venni egyhamar, hogy olyasvalami foglalja a helyet ami igazából nincs is ott, pedig ott van. Amikor már inkonzisztens az adatbázis, akkor már a felmásolás sem egyszerű. A fájlokat felmásolja, de lejátszani már nem tudja őket.
A fenti anomáliák néha maguktól is létrejönnek, a 2 itunes használat csak gyorsítja a dolgot.
Mondjuk biztos azért van, mert én szánalmas módon windows alól használtam az itunest, és az elrontja… (mac verzióval is megnéztem, ugyanez, de arról lentebb)
Apple javítás -> kapcsolódáskor átnézi az összes fájlt, hogy megvan e, és ami nincs azt kiveszi a listából (az ottlévőt ami nincs listában azt nem törli). Természetesen ha valamit kivesz a pod listájából, attól nem küld értesítést, nem ír logot. Minek is azt. Csak összezavarná a tudatlan felhasználót.
Akinek mindez még nem elég. Ha valaki windows alatt használ ipod-ot, akkor felejtse el, hogy azt valaha is fogja mac alatt használni. Ugyanis valamiért nem tűnt az applenak jó ötletnek hogy a windows alatt formázott ipod működjön mac alatt. Persze tudjuk, hogy technikai akadálya nincs (a windowsos fat32 amit azért illene támogatnia a macosxnek is), de gondolom arra apelláltak, hogy a windowsos felhasználók majd sírnak ha valami nem megy, a mac-osok meg azt mondjak, hogy nekik mac alatt megy (egyébként ezt szokták mondani álltalában mindenre) és biztos a windows a szar. Egyébként ha valakinek mac-ja van, ha beleütközik valami problémába, amit mac alatt 3x annyi idő megoldani, mint mondjuk windows alatt akkor sem fogja azt mondani hogy a mac az szar.
Ebben erős az apple, a felhasználói (az a kevés) az igen nagy lojalitással rendelkezik. Pedig látni kell, hogy már mac is intel, és már ott is firefox-ot használnak a legtöbben, sőt thunderbird-et. Egyre inkább mosódnak el a különbségek minden oldalon. Csak míg a microsoft az antikrisztusként nyilvánul meg az emberek szemében az apple nem 🙂
munka
Van úgy, hogy az embernek önnön akaratán kívül, az utolsó 1-2 napban kell befejeznie azt, amire több hónap idő lett volna. Hát velem is ez történt, szóval most nem unatkozok.
Az alábbi állásajánlatot a JobInfo.hu küldte, reggel nekem… Lehet váltanom kellene 🙂
A máv és az újrahasznosítás
Manapság divat a hulladék újrahasznosítása. Valószínű ez vezérelte a máv-ot is, amikor e csodás költséghatékony érintésvédelmi megoldást alkotta.
Tartós, lopásálló, és 100% újrahasznosított anyagokból készül.
Pest legdurvább WoW-os arca
Állítólag mindenféle eladási statisztikákat megdönt a wow…
Napokban utazok ártatlanul a kombínón, aztán, felszál egy csöves, és annyit sem tudtam mondani, hogy wow 🙂
Tessék figyelmesen tanulmányozni a jellegzetesen elszánt WoW-os nézést, és a WoW intrójából már látott nem gyenge válszőr pamacsot… Sajna a képek nem a legjobb minőségűek, de ezt nézzétek el nekem 😉
ClassLoader Weblogic alatt
A neten mindenféle különböző dolgokat lehet olvasni a témába, ráadásul ezek álltalában különböző Weblogic verzióként is eltérnek. Gondoltam nem árthat leírni egyet, ami működik WL 8.1 és WL 9.2 alatt is.
A ClassLoader sok mindenre jó, de álltalában arra lehet használni, hogy egy java csomagból (.jar; .war) az ember hozzáférjen a fájlokhoz amit belepakol a források mellé.
Tegyük fel, létrehozunk egy test.jar-t és ebből szeretnénk kinyerni a szovegek/valami.txt tartalmát.
ClassLoader classLoader=Thread.currentThread().getContextClassLoader();
String testtxtn="test.jar#szovegek/valami.txt";
InputStream wsdlis=classLoader.getResourceAsStream(testtxtn);
Vpn szerver beállítás
Először is, tekintsük át, mire is jó a vpn. A VPN mint olyan a Virtual Private Network rövidítésből ered. A dolgot a legkönnyebben úgy lehet elképzelni, hogy a vpn olyan mint egy hálózati kábel. Bedugja az ember a belső kis hálózatába a kábelét, látja a megosztott nyomtatókat, fájlokat, gépeket.
Ha felcsatlakozunk a VPN szerverre, ott is ez történik, csak annyi különbséggel, hogy a kábel nem létezik, és a kapcsolat az interneten keresztül történik. Egyszóval bárhonnan csatlakozhatunk a belső védett hálózatunkhoz, és elérhetjük rajta a megosztott erőforrásainkat, persze csak akkor, ha használunk VPN-t.
Na de vágjunk is bele. Az általam említett parancsokat érdemes lehet root jogokkal rendelkezve kiadni.
A vpn telepítés első lépése letölteni a szervert.
apt-get install pptpd
Ezek után nézzük meg, hogy a vpn-hez szükséges kernel modulok be vannak e töltve. Ez a lépés elileg kihagyható, de valamiért nekem nem volt betöltve 1 és nem kevés ideig kerestem, vajon miért nem működik.
A betöltött modulokat az lsmod-al listázhatjuk ki, minket az alábbiak érdekelnek:
lsmod | grep ppp
Az alábbi modulokat kellene mindenképpen látni a kapott listában:
ppp_generic
ppp_async
ppp_mppe
Ha valamelyik modul hiányzik, azt a modprobe parancsal tudjuk berakni az alábbi módon:
modprobe ppp_mppe
Ha ezzel megvagyunk, már csak a konfigurációs fájlokat kell beállítani amik több helyen találhatóak. Első lépésben tekintsük át az álltalános konfigurációs beállításokat.
nano /etc/ppp/pptpd.conf
A fájlban pár nagyon fontos beállítás található:
bcrelay eth1
localip 192.168.1.2
remoteip 192.168.1.200-238
A bcrelay az a hálózati eszköz, ami ahhoz a hálózathoz csatlakozik, amire rá szeretnénk engedni a felhasználókat.
A localip az az ip (vagy ip tartomány) amit a kliens felcsatlakozáskor a szerver ip-jének látni fog (ez lehet egyenlő mondjuk a szerver tényleges ip-jével)
A remoteip az az ip cím, amit a kliensek kaphatnak. Célszerű ezt a tartományt úgy választani, hogy ne ütközhessen, a belső hálózaton található gépek ip-jével.
Aztán magával a ppp kapcsolattal kapcsolatos beállításokat szabhatjuk testre:
nano /etc/ppp/pptpd-options
Itt érdemes módosítani a name mezőt, ezzel kell ugyanis szerepeltetni a felhasználókat a hozzáférést leíró fájlban (lásd lentebb)
Második lépésben szerkesszük a vpn használatára jogosult felhasználókat tartalmazó fájlt.
nano /etc/ppp/chap-secrets
Miután ezt a fájlt szerkesztettük, csak a root-nak adjunk rá olvasási jogot, az alábbi módon.
chown root:root /etc/ppp/chap-secrets
Korlátozzuk a hozzáférést:
chmod 400 /etc/ppp/chap-secrets
Ellenőrizzük mit is csináltunk:
ls -l /etc/ppp
valami ilyesmit kellene látnunk
-r——– 1 root root 232 2007-06-04 22:56 chap-secrets
A kapcsolatot már windows alól is tesztelhetjük.
Ha minden tökéletesen működik, akkor egy saját vpn hálózat boldog tulajdonosai vagyunk, ha nem, akkor el lehet kezdeni bekapcsolni a konfigurációs fájlokban a debug módot, és találgatni, hogy mi a hiba.
Végezetül az én működő beállításaim letölthetőek innen.
Remélem nem felejtettem ki semmit. Mindenkinek további jó csatlakozást.
AutoPlay kikapcsolása
A microsoft operációs rendszerei, mindig megörvendeztetik a kedves felhasználókat új, és hasznosabbnál hasznosabb funkciókkal. Ilyen az AutoPlay is, ami mindig megpróbálja megállapítani milyen lemezt is tettünk a meghajtóba, és ha véletlenül rájön, akkor jól el is indítja.
Sok helyen lehet mindenféle registry kulcs módosításról, letölthető programról olvasni, de a Windows is nyújt ezen funkció kikapcsolására megoldást, az alábbi módon:
Start menu -> Run…
A feljövő futtató ablakba írjuk be: gpedit.msc
Ekkor megnyílik egy Group Policy nevű ablak, amiben egy egész masszív TreeView kontrol álltal, a beállítások tömkelege tódul elénk.
Keressük meg az alábbi helyet:
User Configuration -> Administrative Templates -> System
Ha a system van kiválasztva a listából, akkor a jobb oldali panelen látunk egy Turn off AutoPlay elemet.
Erre dupla klikk (vagy jobb egérgomb, Properties) és a feljövő ablakban válasszuk ki az Enabled opciót (ami a kikapcsolás bekapcsolása (Tm) Microsoft)
Megadhatjuk még, hogy csak a cd-kre szeretnénk kikapcsolni, vagy az összes meghajtóra.
Aki inkább vizuális alkat, annak ajánlom figyelmébe ezt a képet.
voji első (blog || post)ja |
Ezúton köszöntök minden kedves blogomra tévedt látogatót. Ez a blog elsődlegesen azért jött létre, hogy ha valamilyen problémába beleütközök, és sikerül véletlenül kiderítenem a megoldását, akkor lejegyezzem, hogy a későbbiekben ne kelljen előről kezdenem az utánna járást. Mivel ami nekem probléma, az könnyen lehet másnak is az, így gondoltam nem árthat ha ezek a jegyzetek publikusak. Minden témához hozzá lehet szólni, szóval ha valaki valami hibát lát, esetleg jobb ötlete támad, nyugodtan megoszthatja a világgal (és persze velem), így legalább mindenki tanulhat valamit. A kérdések is jöhetnek bátran, ahogy időm engedi, igyekszek majd rájuk választ adni.
Hát röviden ennyit az okokról, miért is vágtam bele ebbe a blogba.