Symbian developer certificate

Dúl a háború az okostelefonok piacán, és elég letisztult a kép. Harcol az Apple az Android ellen, elviekben ezzel mindenki jól jár, megismétlődik az összecsapás a nem nyílt és a nyílt forráskódú operációsrendszerek között. Szerintem mostmár változott akkorát a világ (és fejlődött a szoftverfejlesztés), hogy a nyílt forráskódú rivális nyerjen. De majd elvállik.

Mindenesetre a futottak még kategóriában harcol a nokia a symbiannal, ami inkább csak vicc. Sajnálnám őket, de nem tudom, volt idejük, sőt, több idejük és pénzük volt mint bárkinek, hogy fejlesszenek egy normális operációs rendszert, meg normális telefonokat… Ha valaki szoftvert szeretne rá telepíteni, akkor szembesül azzal a problémával, hogy a telefonra csak aláírt szoftvert lehet telepíteni. Aláírni csak pénzért lehet. Ezért minden komolyabb szoftverért fizetni kell, legalább a certificate árát. Ki jár ezzel jól? A Nokia. Nem elég hogy eladják a telefont minimum 10x áron, de bárki belefekteti idejét/pénzét hogy fejleszzen valamit, még azután is lehúzzák a sápot. Developer certificatet is csak úgy lehetne szerezni, ha ŐK engedélyezik, és adnak.Szóval nem baj, ha kihal az egész symbian vonal, és a nokia-ért se fogok könnyeket hullatni, ha ilyen pofátlanok megérdemlik. Legalább most, hogy közel a vég, észheztérhetnének.

Addig is amíg ez nem történik meg (a kipusztulás, vagy észheztérés) az alábbi kínai oldalról imei szám megadása után saját fejlesztői certificate-t generálni:

http://cer.opda.cn/en/

Mindenkinek saját dns szervert

Amennyiben az otthoni számítógépünk nem rendelkezik fix ip-címmel, sokat segíthet a DynDNS szolgáltatás. Ennek segítségével beregisztrálhatunk magunknak egy tetszőleges domain nevet (ingyen) és a szolgáltatáshoz adott kis kliens program segítségével (linux alatt ddclient apt-get-tel telepíthető) az otthoni gépünk mindig frissítheti a saját dns-éhez tartozó ip címét (tehát akkor is elérhetjük a gépünket, ha a gonosz szolgáltató más ip-t adott neki).

Tegyük fel, adott Lajos, aki szeretné a számítógépét elérni otthonról. Beregisztrálja magának a lajos.homeip.net címet. Ezek után az otthoni számítógépét mindig eléri ezen a címen, aminek nagyon örül. Ellenben ha Lajos belső hálózatot is használ, akkor két dolgot tapasztalhat:

1. Olyan szerencsés, hogy a routere támogatja a nat loopback funkciót, és ha beírja otthon, hogy lajos.homeip.net akkor minden működik

2. Nem szerencsés

A nem szerencsés esetet két féle képpen orvosolhatjuk. Ha beírjuk a hostfile-ba, hogy lajos.homeip.net az a szerver lokális ip címe (pl 192.168.2.1). Ez jó, de ha Lajos hazamegy, midnig át kell írnia a host-fájlt, ha meg elmegy otthonról midnig vissza kell írni. Lássuk be ez nem a legelegánsabb megoldás.

Másik alternatíva, hogy Lajos saját dns szervert csinál. Ez azért is hasznos, mert megismeri a DNS szerverek működését, és felépítését (persze csak nagyon felületesen) és mert lát ilyet is…

Linux alatt dns szerverre a bind nevű csomagot szokták használni, amit az alábbi módon telepíthetünk:

sudo apt-get install bind9

Ezekután már van jól működő DNS szerverünk, ami a 67-68 udp portokon üzemel már csak konfigurálni kell. A dns szerver konfigurációját az alábbi helyen találjuk: /etc/bind

Ide kell két fájlt létrehoznunk, ami alapján a dns szerver megoldja majd a név-ip és ip-név fordítást.
db.1.168.192
;
$TTL 604800
@ IN SOA localhost. lajos.homeip.net. (
28 ; Serial
604800 ; Refresh
86400 ; Retry
241920 ; Expire
604800 ) ; Negative Cache TTL
;
@ IN NS localhost.
2 IN PTR lajos.homeip.net.

db.homeip.net
;
$TTL 604800
@ IN SOA homeip.net. lajos.homeip.net. (
28 ; Serial
604800 ; Refresh
86400 ; Retry
241920 ; Expire
604800 ) ; Negative Cache TTL
;

@ IN NS dns1.hu.
@ IN NS dns2.hu.

@ IN A 204.13.248.119
www IN A 204.13.248.119
lajos IN A 192.168.1.2

Az db.1.168.192 nevű fájl megmondja, hogy a 192.168.1 tartományban a 2 ip cím (192.168.1.2) az nem más mint a lajos.homeip.net.

A második db.homeip.net nevű fájl pedig megmondja, hogy a homeip.net domainban a sima hivatkozás nemmás mint a homeip.net szerver neve (ezt ping homeip.net-el meg lehet tudni), és a lajos.homeip.net pedig nemmás mint a 192.168.1.2 ami a szerverünk címe…

Ezek után már csak használni kell ezeket a fájlokat, a named.conf.local fájlba fel kell venni az alábbi két sort:

include “/etc/bind/zones.rfc1918”;

zone “1.168.192.in-addr.arpa” {
type master;
file “/etc/bind/db.1.168.192”;
};

zone “homeip.net” {
type master;
file “/etc/bind/db.homeip.net”;
};

Ezek után kell egy bind újraindítás (/etc/init.d/bind9 restart), ha elrontottunk valamit arról a var/log/syslog-ban fogunk kapni infót.

Az eredményről magunk is meggyőződhetünk:

dig @localhost lajos.homeip.net

Értelemszerűen a dhcp szervernek meg kell adni, hogy a DNS szerver címe a lokális szerver (192.168.1.2) legyen.

Vnc ubuntu alatt

Sokszor kell, mindig elfelejtem, most már leírom ide is:

Telepítés:
sudo apt-get install vnc4server

ezekután elindítjuk a vnc4servert (létrehoz mindenféle konfigokat, bekéri a jelszót, stb)
vnc4server

ezekután lelőjjük:
vnc4server -kill :1

kicsit átírjuk a konfigurációt ami az alábbi helyen található:
nano ~/.vnc/xstartup

A fájl tartalma ez legyen:
#!/bin/sh
unset SESSION_MANAGER
exec /etc/X11/xinit/xinitrc
[ -r $HOME/.Xresources ] && xrdb $HOME/.Xresources

Biztos ami biztos adjunk jogot az xinitrc-re:
sudo chmod 755 /etc/X11/xinit/xinitrc

Csatlakozhatunk a host:5901 porton… (ahány példányt indítunk annyiszot emelkedik a portszám 1-el)

Az UltraVNC ha kis porotot adunk meg alapból hozzáad 5900-at, tehát ott elég megadni így: host:1

Spring

Manapság divatos szó a Spring. Ha már csak megjelenik a szövegkörnyezetben, rögtön betölti a levegőt a misztikum, és mindenki érzi, hogy itt valami nagyon komoly, és jó dologról van szó.
Valószínű azért, mert már önmagában a szó jelentése is tavasz, rugalmasság, tehát csupa jó dolog egy olyan világban, ahol a legtöbb dolgot már csak 3 betűs rövidítésekkel illetik (igen kreatív módon, mint pl esb, ejb, ear, stb. 🙂

Programozóknak a spring szó már önmagában olyan, mint az átlagembernek egy üveg Chteau Latour Pauillac. Nem tudja mi az, de jól hangzik, biztos jó lesz valamire.

A fentiek miatt, manapság már szinte nem is találkozni olyan dokumentummal amiben ne szerepelne ez a misztikus szó, ami önmagában örvendetes, és ugyanakkor elszomorító is.
Elszomorító, mert az esetek nagyrészében nagyon kevés ember tudja elmondani, hogy miért és legfőképp mire is használja a springet.

Hogy ezt tisztába tegyük, röviden mire is jó a Spring:
– Az alkalmazások Spring alkalmazás környezetben futnak, ami független lehet az alkalmazásszerver gyártójától, és egyéb megkötésektől. Ezáltal könnyen mozhatható az alkalmazás különböző alkalmazásszerver vendor-ok között, vagy használható az alkalamzás akár alkalmazás szerver nélkül is.

– Megvalósítja azt jól, ami az ejb-nek nem sikerült valami fényesen: alkalmazásobjektumok kezelését, és azok automatikus egymásba ágyazását, működésének meghatározását az alkalmazástól „független” konfiguráció alapján

– Segítségével könnyedén lehet integrálni sok más divatos szóval jelölt technológiát (hibernate. quartz, stb.)

Hirtelen ennyi gondolatébresztőnek, nemsokára várható pár érdekesség a témában 🙂

powered by worldpress

Egy gyenge pillanatomban majdnem összevesztem a szerver üzemeltetőjével, mi az már, hogy az oldalam 10 percig is tölt…

Persze egy olyan szolgáltatót választottam, aki ért is hozzá, így felébredt bennem a gyanú, lehet a hiba mégis csak az én oldalamon van. Gondoltam egy próbát megér, és a b2evo-ról gyorsan átmigráltam wordpress-re a blogot, lesz ami lesz alapon.

Lettek is dolgok, például mostmár ismét gyors a voji.hu… 🙂

Lett még egy pár új dolog, pl. tag cloud ami nagy királyság. Látszik belőlle pl. hogy régebben sokkal többet tudtam írni technológiákról, problémákról, megoldásokról.
Tehát aki azt hiszi, hogy a C#-ot preferálom a magas szintű nyelvekből a Java-val szemben az téved… Mindkettő jó valamire 😉

Trac upgrade után nincs wiki editing toolbár

Kijött egy újabb LTS ubuntu release is, és frissítés után majdnem minden működött, csak a trac-ból tűnt el a toolbar (igazából az tűnt fel, hogy a wyswyg editor tűnt el, az csak később esett le, hogy egyébként is kellene ott lennie még másnak is). A napló fájl a barátunk (bár kerestem azért a hibát majdnem 1 óráig, aztán jutott eszembe, hogy csekkolni kellene), és láthatjuk is mi a baj:

2010-05-01 16:15:31,606 Trac[chrome] WARNING: File js/jquery.js not found in any of ['/usr/lib/python2.6/dist-packages/trac/htdocs']
2010-05-01 16:15:31,621 Trac[main] WARNING: HTTPNotFound: 404 Not Found (File js/jquery.js not found)

Nincs nagy trükk, itt megvan a fájl: /usr/share/pyshared/trac/htdocs/js/

Itt pedig nincs: /usr/lib/python2.6/dist-packages/trac/htdocs

A megoldás innen már elég egyértelmű:
ln -s /usr/share/pyshared/trac/htdocs/js/jquery.js /usr/lib/python2.6/dist-packages/trac/htdocs/js/jquery.js