http://www.dirpy.com/

Online, gyors, és mindent tud, amire csak szüksége lehet az embernek egy ilyen konvertálás során.

Erre a legegyszerűbb megoldás linux alatt a fakemail nevű program, ami a phytonnal együtt jön.

Tehát a telepítés

sudo apt-get install python

Az indítás (pl. init.d-ből)

sudo su -c ‘fakemail.py –host=voji.hu –port=10025 –path=/var/samba/servers/smtp –background’ voji

A lényeg a ‘ ‘ jelek közötti rész, a su -c csak azért felel, hogy voji userként fusson a szerver.

A paraméterek:

• host – a cím, ahol a szerver fut
• port – port ahol hallgatózik majd az smtp szerverünk
• path – könyvtár ahova a leveleket lementi amit a szerveren keresztül küldenek.
• background – háttérben fusson, ne a konzolon

Mindenesetre a futottak még kategóriában harcol a nokia a symbiannal, ami inkább csak vicc. Sajnálnám őket, de nem tudom, volt idejük, sőt, több idejük és pénzük volt mint bárkinek, hogy fejlesszenek egy normális operációs rendszert, meg normális telefonokat… Ha valaki szoftvert szeretne rá telepíteni, akkor szembesül azzal a problémával, hogy a telefonra csak aláírt szoftvert lehet telepíteni. Aláírni csak pénzért lehet. Ezért minden komolyabb szoftverért fizetni kell, legalább a certificate árát. Ki jár ezzel jól? A Nokia. Nem elég hogy eladják a telefont minimum 10x áron, de bárki belefekteti idejét/pénzét hogy fejleszzen valamit, még azután is lehúzzák a sápot. Developer certificatet is csak úgy lehetne szerezni, ha ŐK engedélyezik, és adnak.Szóval nem baj, ha kihal az egész symbian vonal, és a nokia-ért se fogok könnyeket hullatni, ha ilyen pofátlanok megérdemlik. Legalább most, hogy közel a vég, észheztérhetnének.

Addig is amíg ez nem történik meg (a kipusztulás, vagy észheztérés) az alábbi kínai oldalról imei szám megadása után saját fejlesztői certificate-t generálni:

http://cer.opda.cn/en/

Tegyük fel, adott Lajos, aki szeretné a számítógépét elérni otthonról. Beregisztrálja magának a lajos.homeip.net címet. Ezek után az otthoni számítógépét mindig eléri ezen a címen, aminek nagyon örül. Ellenben ha Lajos belső hálózatot is használ, akkor két dolgot tapasztalhat:

1. Olyan szerencsés, hogy a routere támogatja a nat loopback funkciót, és ha beírja otthon, hogy lajos.homeip.net akkor minden működik

2. Nem szerencsés

A nem szerencsés esetet két féle képpen orvosolhatjuk. Ha beírjuk a hostfile-ba, hogy lajos.homeip.net az a szerver lokális ip címe (pl 192.168.2.1). Ez jó, de ha Lajos hazamegy, midnig át kell írnia a host-fájlt, ha meg elmegy otthonról midnig vissza kell írni. Lássuk be ez nem a legelegánsabb megoldás.

Másik alternatíva, hogy Lajos saját dns szervert csinál. Ez azért is hasznos, mert megismeri a DNS szerverek működését, és felépítését (persze csak nagyon felületesen) és mert lát ilyet is…

Linux alatt dns szerverre a bind nevű csomagot szokták használni, amit az alábbi módon telepíthetünk:

sudo apt-get install bind9

Ezekután már van jól működő DNS szerverünk, ami a 67-68 udp portokon üzemel már csak konfigurálni kell. A dns szerver konfigurációját az alábbi helyen találjuk: /etc/bind

Ide kell két fájlt létrehoznunk, ami alapján a dns szerver megoldja majd a név-ip és ip-név fordítást.
db.1.168.192
;
$TTL 604800
@ IN SOA localhost. lajos.homeip.net. (
28 ; Serial
604800 ; Refresh
86400 ; Retry
241920 ; Expire
604800 ) ; Negative Cache TTL
;
@ IN NS localhost.
2 IN PTR lajos.homeip.net.


db.homeip.net
;
$TTL 604800
@ IN SOA homeip.net. lajos.homeip.net. (
28 ; Serial
604800 ; Refresh
86400 ; Retry
241920 ; Expire
604800 ) ; Negative Cache TTL
;

@ IN NS dns1.hu.
@ IN NS dns2.hu.

@ IN A 204.13.248.119
www IN A 204.13.248.119
lajos IN A 192.168.1.2

Az db.1.168.192 nevű fájl megmondja, hogy a 192.168.1 tartományban a 2 ip cím (192.168.1.2) az nem más mint a lajos.homeip.net.

A második db.homeip.net nevű fájl pedig megmondja, hogy a homeip.net domainban a sima hivatkozás nemmás mint a homeip.net szerver neve (ezt ping homeip.net-el meg lehet tudni), és a lajos.homeip.net pedig nemmás mint a 192.168.1.2 ami a szerverünk címe…

Ezek után már csak használni kell ezeket a fájlokat, a named.conf.local fájlba fel kell venni az alábbi két sort:

include “/etc/bind/zones.rfc1918″;

zone “1.168.192.in-addr.arpa” {
type master;
file “/etc/bind/db.1.168.192″;
};

zone “homeip.net” {
type master;
file “/etc/bind/db.homeip.net”;
};

Ezek után kell egy bind újraindítás (/etc/init.d/bind9 restart), ha elrontottunk valamit arról a var/log/syslog-ban fogunk kapni infót.

Az eredményről magunk is meggyőződhetünk:

dig @localhost lajos.homeip.net

Értelemszerűen a dhcp szervernek meg kell adni, hogy a DNS szerver címe a lokális szerver (192.168.1.2) legyen.

Telepítés:
sudo apt-get install vnc4server

ezekután elindítjuk a vnc4servert (létrehoz mindenféle konfigokat, bekéri a jelszót, stb)
vnc4server

ezekután lelőjjük:
vnc4server -kill :1

kicsit átírjuk a konfigurációt ami az alábbi helyen található:
nano ~/.vnc/xstartup

A fájl tartalma ez legyen:
#!/bin/sh
unset SESSION_MANAGER
exec /etc/X11/xinit/xinitrc
[ -r $HOME/.Xresources ] && xrdb $HOME/.Xresources


Biztos ami biztos adjunk jogot az xinitrc-re:
sudo chmod 755 /etc/X11/xinit/xinitrc

Csatlakozhatunk a host:5901 porton… (ahány példányt indítunk annyiszot emelkedik a portszám 1-el)

Az UltraVNC ha kis porotot adunk meg alapból hozzáad 5900-at, tehát ott elég megadni így: host:1

Programozóknak a spring szó már önmagában olyan, mint az átlagembernek egy üveg Chteau Latour Pauillac. Nem tudja mi az, de jól hangzik, biztos jó lesz valamire.

A fentiek miatt, manapság már szinte nem is találkozni olyan dokumentummal amiben ne szerepelne ez a misztikus szó, ami önmagában örvendetes, és ugyanakkor elszomorító is.
Elszomorító, mert az esetek nagyrészében nagyon kevés ember tudja elmondani, hogy miért és legfőképp mire is használja a springet.

Hogy ezt tisztába tegyük, röviden mire is jó a Spring:
- Az alkalmazások Spring alkalmazás környezetben futnak, ami független lehet az alkalmazásszerver gyártójától, és egyéb megkötésektől. Ezáltal könnyen mozhatható az alkalmazás különböző alkalmazásszerver vendor-ok között, vagy használható az alkalamzás akár alkalmazás szerver nélkül is.

- Megvalósítja azt jól, ami az ejb-nek nem sikerült valami fényesen: alkalmazásobjektumok kezelését, és azok automatikus egymásba ágyazását, működésének meghatározását az alkalmazástól „független” konfiguráció alapján

- Segítségével könnyedén lehet integrálni sok más divatos szóval jelölt technológiát (hibernate. quartz, stb.)

Hirtelen ennyi gondolatébresztőnek, nemsokára várható pár érdekesség a témában

Persze egy olyan szolgáltatót választottam, aki ért is hozzá, így felébredt bennem a gyanú, lehet a hiba mégis csak az én oldalamon van. Gondoltam egy próbát megér, és a b2evo-ról gyorsan átmigráltam wordpress-re a blogot, lesz ami lesz alapon.

Lettek is dolgok, például mostmár ismét gyors a voji.hu…

Lett még egy pár új dolog, pl. tag cloud ami nagy királyság. Látszik belőlle pl. hogy régebben sokkal többet tudtam írni technológiákról, problémákról, megoldásokról.
Tehát aki azt hiszi, hogy a C#-ot preferálom a magas szintű nyelvekből a Java-val szemben az téved… Mindkettő jó valamire

http://store.steampowered.com/freeportal/

sudo unlink /bin/sh
sudo ln -s /bin/bash /bin/sh

Csak ez után települ/működik (mert szakemberek írták)